Ha érdekel, ki vagyok...

Nos, ez az a bejegyzés, amit nyugodtan ki is hagyhatsz ☺
Elsö körben, Magyar oldal - Magyar olvasóknak, pocsék helyesírással, vállalhatatlan - mondanám én, ha nem rólam lenne szó. De nekem sajnos eltart még egy darabig, amíg haza tudok utazni, beszerezni egy magyar billentyüzetet. Addig amíg ez nem történik meg - sajnos hiányoznak a hosszú "ö" és "ü" betük. Remélem ezt elnézitek nekem - cserébe megígerem, amint megvan az új püfölni való,
átírom az egesz blogot vele.

Na, akkor rólam:
Lassan elmondhatom, hogy megéltem az életem felét - feltéve, ha holnap nem esik a fejemre egy villamos. A gyengébbik nemet képviselem, és egy szük évvel ezelöttig a közelébe se mentem semmilyen akváriumnak. De én, a szeretö nej, tavaly akváriumot vettem az Embernek ajándékba - csak mert (párszortíz év után brutál nehéz ajándék ötletet találni) évekig hallgattam a sztorikat arról, hogy neki mennyi, mekkora akváriuma volt, és stb... Gondolom mások is hallottak ezen, vagy egyéb témában, milliomszor unásig mesélt dolgokat a Kedvestöl.
Nem akarom bántogatni az Embert - szerencsére nem sértödös, mert itt kukkol a hátam mögött -,
de mondanom se kell, hogy katasztrófa lett a vége. Nem telt el pár hét az ajandékozás
után - pontosan 6 -, és volt egy zöldülö, meglehetösen büdös haltemetönk.
Ma már tudom, hogy a létezö összes hibát elkövette. De a normál reakció helyett, nem reptettük
meg az akit az ablak irányába.

Mikor már látszott, hogy a dolog menthetelen, leültem a gép elé, és nagyjábol fél napos guglizás után  - gyorsan kimentettem azt a pár szerencsétlen uszonyost akik túlélték a 6 hetes inkviziciót, egy tíz literes vödörbe.
Próbáltam megmerényelni a természetet, kimertem két litert a retkes, szagos akvárium vizböl, hat liter csapvízet, két marok szerencsétlen, sárguló mohát, szintén az akváriumból - ráadásnak a szüröt is belenyomtam a vödörbe. Ebbe a levesbe került a maradék két Black Molly, a két rettenetesen kifakult Anci, es az a négy, érthetetlen módon pompázatosan elégedett és kövér Párduc Csík plusz a Helenák.
Az eredeti felállásban négy Molly, két Anci, négy Parduc Csik, tíz vörös Neon, két Helena csiga volt.
A következö lépésben mindent kidobtam az akváriumból, kiöblítettem, citrommal átsikáltam, majd megint kiöblítettem, kb ezerszer. A félnapos guglizás alatt összevadászott alapokkal felszerelkezve vásárolni mentem.
Megvettem a millom leírás közül kiválasztott homokot - 1-3 mm -, az Ancik miatt.
Két csokor Valezianat és három Anubias nanat a gyengusz világítás miatt.
Inditó baktériumot, hogy esélye is legyen az egésznek.

Akvárium újra pakolva, eleinte csak homok, bujkálók, de gyorsan leesett, hogy bizony szürö is kell, mert az alló víz - poshadt víz, az eredeti szüröre pedig a vödörben van szükség.
Ìgy másnap újra Zoo Burkhart.
Három napig járattam így az akit - közben minden szabad percem a neten töltöttem újabb és újabb információk után kutatva.
Negyedik nap elszállásoltam a növényeket is az akiban - akkor már tudtam, hogy ezt kosár, és kerámiagyürü nélkül illdomos. ☺
Ez így ment 12 napig. Közben persze a túlélö uszonyosok a vödörben voltak, napi 20% vízcsere, aljzat leszívással kombinálva, amihez a kerti slag, egy két méteres darabját használtam.
Probáltam öket életben tartani, ami ugyan sikerült is - de azt a vödörkempinget nem nevezném
jó szívvel életnek.
Mindenesetre a 12. napon az összes egykori túlélöt sikerült átköltöztetni, az akkor már tiszta és szagtalan ( na jó, mindenki tudja, hogy az aki szaglik, de nem büdös) akváriumba.

Ennek kilenc hónapja. A tanulás, infó vadászat a mai napig tart.
Mindazt amit összevadásztam a neten, tenyésztöktöl, szakiktól - plusz a saját, megélt
tapasztalataimat megtaláljátok itt, a blog oldalain. 
Sok információ másolva van, megtüzdeve saját tapasztalatokkal - amiket vastag, dölt betükkel írtam ezzel is jelezve, hogy tölem számaznak. Sajnos az idemásolt szövegek olyan sok helyen fellelhetöek, hogy nem tudtam levadászni az eredeti szerzöket. Ha bárki felismeri a saját irasat, vagy 100%-ig biztos, hogy egy leírasnak, részletnek ki a szeröje, kérem jelezze, és én azonnal megjelölöm a Szerzöt, és linkelem az eredeti oldalt.
A bejegyzésekben csak a saját írásaim vannak!


Fent az oldalakon fajtaleírásokat olvashattok azon kevés uszonyosról, akiket a magaménak tudhatok. A blog bejegyzésekben infókat, tippeket, trükköket találtok az akvárriumról, növényekröl,
uszonyosokról.
Az itt talalható fényképeket mind sk készítettem, mobillal ami látszik is a minöségen - ezért
elnézést. De sajna se vagyonokat erö fényképezöm, se "studió akim" nincs, de gondolom a lényeg minden képen látszik.

a "nagy aki" benne középen az 6 hetes szivárványos/endler guppy keverékkel

Maga az akvárium egy gyári 54-es szett - sajna az is a legrosszabb választás volt -, de már beindult a spórolás egy nagyobbra. Az álom egy 120x40x40-es  ☺☺
Ezen kivül az elsö brutális népesség robbanásnál beszereztem egy 20-as nanot, ovódának - ami jelenleg is állandó teltházzal üzemel.

20-as nano

Az elmúlt kilenc hónapban rengeteget tanultam, de ami még ennél is fontosabb:
Egy olyan állandóan hajtó, sokszor mindent túl aggódó öreglánynak, mint én, a lehetö legjobb ami törtenhetett vele, hogy a nyakába szakad egy akvárium.
Èn aki alapból soha nem ültem öt percet egy helyben - mert ugye mindig van mit tenni, pusz a meló, plusz a család...
Nos, én képtelen vagyok úgy elindulni reggel otthonról, hogy elötte ne ültem volna legalább
egy órat - kávéval a kezemben -, az akváriumok elött. Ugyan ez este is. Plusz a heti karbantartás, pusz a: - Jé, nézd mit csinál... - percek. Az akvárium bámulása feltölt, kikapcsol és lenyugtat.
A család szerint nekem van a legjobb TV-m, sosincs benne reklám.


Bármi is legyen a téma, szeretném ha hozzászólnátok, megosztanátok a saját tapasztalataitokat - hiszen a tapasztalatokból tanulhatunk a legtöbbet.
Mivel kész akvárium nincs - halak, növények jönnek-mennek -, így a blog is folyamatosan bövül majd, plusz ott a Fórum a közvetlenebb beszélgetésekre.


Krisz